Az „Interjú a walesi hercegnével” a BBC Panorama című dokumentumfilm-sorozatának egy epizódja, melyet 1995. november 20-án sugároztak első alkalommal a BBC1-en. Az 54 perces műsorban Dianát Martin Bashir újságíró kérdezte férjével, Károly walesi herceggel való kapcsolatáról és a későbbi szakításuk okairól. Az adást 23 millióan kísérték figyelemmel az Egyesült Királyságban, míg a világméretű nézettséget közel 200 millióra becsülték. Nagy-Britanniában a National Grid a műsor után 1000 MW-os energiaigény növekedést jelentett, így tehát nem csoda, hogy a BBC akkoriban egy generáció szenzációjának nevezte az interjút.
Martin Bashir interjúja néhány héttel korábban, 1995. november 5-én (Guy Fawkes éjszakáján) Diana Kensington-palotai nappalijában készült. A szobát később átalakították, így az Vilmos és Harry hercegek játszószobája lett. Mivel lényegében az egész eseményt titokban kellett tartaniuk, a kamerát és a felvevőkészüléket egy új hifi-rendszer beszerelésének ürügyén vitték be a palotába. Bashir mellett a Panorama producere, Mike Robinson és egy operatőr, Tony Poole is jelen volt. Az interjú titkosságának biztosítása érdekében a végső adás felvételét állandó felügyelet alatt tartották, sőt a szerkesztés során biztonsági őrök is jelen voltak. A műsor felvételét követő héten a BBC szerkesztéspolitikai irányítója, Richard Ayre, a heti televíziós aktuális műsorok vezetője, Tim Gardam és a Panorama szerkesztője, Steve Hewlett az eastbourne-i Grand Hotelben tekintette meg a végleges és éles interjút.
Fontos megjegyezni, hogy A BBC kormányzótanácsát a Panorama vezetői és a BBC főigazgatója, John Birt szándékosan nem tájékoztatták az interjúról, ugyanis a kormányzótanács elnöke, Marmaduke Hussey, az udvarhölgy, Lady Susan Hussey, II. Erzsébet királynő bizalmasának felesége volt. A készítők tartottak attól, hogy az interjút adás előtt lejáratták volna, vagy esetleg soha nem is mutatták volna be, ha Hussey tudomást szerez róla. A BBC és a brit királyi család közötti hivatalos királyi összekötő személyt, Jim Moirt szintén nem tájékoztatták.
David Puttnam filmrendező saját elmondása szerint próbálta lebeszélni Dianát az interjúról. A férfi később azt mondta, „soha nem bocsátja meg John Birtnek, hogy nem magyarázta el a hercegnének, hogy mit tesz, és hogy nem figyelmeztette [Marmaduke] Husseyt”.
A szálak titkos mozgatója ebben az esetben sem lustálkodott! Erzsébet anyakirályné az interjú sugárzásának hetére előre hozatta csípőműtétjének időpontját, arra számítva, hogy ha az operáció alatt meghal – 95 éves volt -, Diana interjúja lényegesen kevesebb figyelmet kap majd a médiában. Ironikus módon a hercegnének az anyakirálynéra tett néhány kevésbé kedves megjegyzése kikerült a végső vágásból, feltehetően azért, mert Erzsébet elsöprő népszerűségnek örvendett az Egyesült Királyságban.
Bashir és Robinson az 1996-os British Academy Television Awards-on a legjobb talkshow-nak járó BAFTA-díjat kapta az interjúval kapcsolatos munkájukért. Az interjú készítője elnyerte továbbá a Television and Radio Industries Clubtól az év tényszerű vagy tudományos alapú műsora, a Broadcasting Press Guildtől az év televíziós újságírója, a Royal Television Society-től pedig az év újságírója díjat.
Az interjúban Diana beszélt a Károly herceggel kötött házasságával kapcsolatosan táplált korai, már-már álomszerű elvárásairól, majd arról is, hogy saját szülei válásának fényében „kétségbeesetten küzdött azért, hogy minden működjön”.
A média állandó jelenléte és a rá irányuló figyelem idővel arra késztette, hogy úgy tekintsen magára, mint egy „jó termékre, amely a polcon ül, miközben az emberek sok pénzt csinálnak belőled”. Az 1983-as ausztráliai és új-zélandi utazás hatására úgy tért vissza Angliába, mint „egy másik ember, rájöttem, hogy milyen kötelességtudat és mennyi mindent elvárnak tőlem”. Kényelmetlenül érezte magát, amiatt, hogy férjét kiszorította a figyelem középpontjából, később pedig rokonságot talált azokkal az emberekkel, akiket „a társadalom elutasított”.
Diana elmondta, hogy óriási megkönnyebbülést érzett a Vilmossal való terhessége alatt, később azonban szülés utáni depresszióban szenvedett, ami miatt mások instabilnak és mentálisan kiegyensúlyozatlannak bélyegezték. Éppen a negatív kritikák miatt kezdett igazságtalanul bánni önmagával, majd bulimiás lett. Ez különösen felerősödött, miután férje újra felvette a kapcsolatot régi szerelmével, Camilla Parker Bowles-szal. Férje románcára utalva mondta ki az azóta már híressé lett mondatot: „Hárman voltunk ebben a házasságban, szóval egy kicsit már zsúfolt volt”.
Diana úgy érezte, hogy mindezek ellenére kénytelen betölteni a walesi hercegnéi szerepet. Viselkedése miatt Károly barátai gyakran emlegették, hogy „megint instabil, beteg vagyok, és valamilyen otthonba kellene zárni. Szinte szégyenletes voltam számára”.
A hercegné az interjúban állította, hogy soha nem találkozott Andrew Morton-nal, barátainak azonban megengedte, hogy beszéljenek vele. Később megjelent könyve, a Diana: Her True Story (Diana igaz története) azt eredményezte, hogy a pár beleegyezett a jogi különválásba. Ami a hercegné házasságtörő viszonyainak pletykáit illeti, Diana megerősítette a James Gilbey-vel folytatott telefonbeszélgetésről készült Squidgygate-felvételek hitelességét, azonban tagadta a vádakat, miszerint viszonya volt a férfival, miközben rendszeresen zaklatta Oliver Hoare-t is. Kijelentette, hogy a walesi herceg különélő feleségeként egyedülálló helyzetben van, így „a végsőkig harcolni fog, mert szerepem van, amit be kell töltenem, és két gyermeket kell felnevelnem”.
Megerősítette házasságon kívüli viszonyának híreit James Hewittal, ugyanakkor elmondta azt is, hogy mélységesen megsértődött a férfira, amikor az a kapcsolatukról szóló könyv megírásában és kiadásában segédkezett.
A hercegné beszélt arról is, hogy kifejezetten nehezen birkózik meg a média állandó figyelmével, melyet „bántalmazónak és zaklatónak” bélyegzett. Később megemlítette, hogy az Egyesült Királyság nagykövete szeretne lenni. A monarchia jövőjéről pedig azt mondta: „Úgy gondolom, hogy van néhány dolog, ami megváltozhatna, ami enyhítené ezt a kétséges, néha bonyolult viszonyt a monarchia és a nyilvánosság között. Járhatnának kéz a kézben, ehelyett annyira távolságtartók”.
Említette azt is, hogy megmutatta Vilmosnak és Harrynek a hajléktalanprojekteket, valamint találkozott az AIDS miatt haldokló páciensekkel is.
Diana elmondta, hogy nem kíván elválni, ugyanakkor nem gondolta, hogy valaha is királyné lesz, vagy hogy sokan akarják, azzá legyen. Hozzátette: „az emberek szívének királynéja, az emberek szívében” szeretne lenni. A hercegné úgy érezte, hogy a királyi ház „valamiféle fenyegetést” lát benne, de „a történelemben minden erős nőnek hasonló utat kellett bejárnia. „Azt hiszem, az erő az, ami zavart és félelmet okoz”.
Arra a kérdésre, hogy a walesi herceg valaha is király lesz-e, Diana azt mondta: „Nem hiszem, hogy bármelyikünk is tudja erre a választ. És nyilvánvalóan ez a kérdés mindenki fejében ott motoszkál. Ki tudja, mit hoz a sors, ki tudja, mit provokálnak ki a körülmények ?”, és hogy „Mindig volt vele konfliktusom ebben a témában, amikor erről beszéltünk. Én megértettem ezt az egészet. Nagyon megterhelő szerep walesi hercegnek lenni, de ugyanolyan megterhelő szerep királynak lenni is”.
Birt később azt írta emlékirataiban, hogy „a Diana interjú tulajdonképpen a BBC intézményes tiszteletének – bár nem a monarchia iránti tiszteletének – végét jelentette”. A BBC az interjú nyomán hamarosan elvesztette a királynő karácsonyi üzenetének kizárólagos gyártását, bár a Buckingham-palota tagadta, hogy ez lett volna a konkrét ok: „az új megállapodások a televíziós és rádiós iparágak mai összetételét tükrözik”.
Vilmos hercegen a beszámolók szerint a „rettegés érzése lett úrrá”, amint meglátta az interjút, míg Harry herceg először egyáltalán nem volt hajlandó megnézni, később pedig Bashirt hibáztatta, amiért személyes, tolakodó kérdéseket tett fel, nem pedig édesanyját, amiért válaszolt rájuk. Simon Heffer véleménye szerint azzal, hogy Diana nyilvánosságra hozta házassági problémáit, egyetlen célt valósított meg, méghozzá „kíméletlenül manipulálja a közvéleményt, ezáltal pedig kárt okoz férjének és a királyi családnak”. Tina Brown hasonló véleményen volt, amikor kijelentette: „Diana célja az volt, hogy a brit nyilvánosság előtt elárult nőként állítsa be magát egyre elkerülhetetlenebb válása előtt”.
Az interjú tulajdonképpen fordulópontnak bizonyult. Egy hónappal később, december 20-án a Buckingham-palota bejelentette, hogy a királynő levelet küldött a walesi hercegi párnak, melyben azt tanácsolta nekik, hogy váljanak el.
Sarah Bradford úgy vélte, Diana „saját rossz ítélőképességének áldozata” volt, mivel a Panorama-interjúval elveszítette az addig stabil társadalmi kiváltságait. 1996 végén a BBC korábbi királyi tudósítója, Jennie Bond szerint a hercegné azt mondta neki, nem bánta meg az interjút: „hirtelen helyesnek tűnt, különösen a válás küszöbén. Azt hittem, hogy ez egy hallgatási záradékot jelentene. És úgy éreztem, most vagy soha”.
2020 novemberében, a műsor első sugárzásának 25. évfordulóján, az érdeklődés felújult az interjú körülményei iránt: az Egyesült Királyság összes nem BBC-s földi sugárzású csatornája dokumentumfilmet adott közzé a témában.
Ezek megjelenése után a BBC főigazgatója, Tim Davie bocsánatot kért a hercegnő bátyjától, amiért hamis bankszámlakivonatokat használtak Diana manipulálására. Ezek többnyire azt jelezték, hogy a hercegnőhöz közel álló emberek kémkedésért kaptak fizetést. A hamisított bankszámlakivonatokon megnevezett személyek között volt Alan Waller, Lord Spencer egyik alkalmazottja, Patrick Jephson, Diana egykori magántitkára és Richard Aylard, Károly herceg egykori magántitkára is. Az áldokumentumokat a BBC egyik szabadúszó grafikusa, Matt Wiessler készítette. Egy 1996-os belső vizsgálat megállapította, hogy ezeket a hamisítványokat mégsem használták fel az interjú biztosítására, így Bashirt felmentették minden vétkesség alól.
A vizsgálatot, amely a hamisított dokumentumokról szóló Mail on Sunday beszámolót követően indult, Tony Hall vezette, aki később a BBC főigazgatója lett, és akit 2020-ban Davie követett. Hall azonban később elismerte, hogy soha nem készített interjút Wiesslerrel az 1996-os vizsgálathoz. Wiessler házát egy hónappal az interjú sugárzása után kirabolták, és elloptak két CD-t, amelyeken az általa Bashir számára készített grafikák voltak.
Wiessler 2020-ban azt mondta, hogy alig-alig volt munkája azután, hogy az 1996-os vizsgálat tisztázta Bashirt, őt pedig bűnbakká tették. Hasonlóképpen, a BBC korábbi producerét, Mark Killick-et is eltávolították a Panorámából, miután hangot adott a hamisított dokumentumokkal kapcsolatos (jogos) aggályainak.
Lord Spencer, akit szintén nem hallgattak ki az 1996-os vizsgálat során, elutasította a bocsánatkérést és vizsgálatot követelt. Spencer azt állította, hogy a hamisított dokumentumok nélkül nem mutatta volna be Bashirt a nővérének, és azzal vádolta az újságírót, hogy az rágalmazó állításokat tett a királyi család vezető tagjairól.
Davie november 9-én bejelentette, hogy a BBC független vizsgálatot rendel el. Michael Grade, a vállalat korábbi elnöke szerint a vádak „nagyon sötét felhőt hagynak a BBC újságírása felett”.
A hercegnővel készített interjújának hátteréről szóló leleplezések idején Bashir, akit a BBC 2016-ban vett fel újra vallási és etikai tudósítónak, súlyos beteg volt a COVID-19 utóhatásai miatt, és négyszeres szívbypass-műtét után lábadozott. A BBC szerint Bashir betegsége akadályozta az ügy kivizsgálását. A Daily Mirror november 6-án közölt egy, az újságíróról készült fotót a címlapon: „Martin Bashir étterembe megy, miután a BBC szerint túl beteg ahhoz, hogy válaszoljon a Diana hercegnővel kapcsolatos állításokra”.
A Daily Telegraph később beszámolt a Bashir és a BBC vezetői között váltott e-mailek sorozatáról, amelyekben részletes megbeszéléseket folytattak a botrányról, annak ellenére, hogy a BBC kijelentette, nem tud nyilvánosan válaszolni semmilyen kérdésre.
2020. november 13-án jelentették, hogy a BBC megtalálta Diana feljegyzéseit, amelyek tulajdonképpen tisztázzák Bashirt a vádak alól. Mindazonáltal álljon itt Rosa Monckton, a hercegnő barátnőjének néhány szava: „Változást vettem észre a viselkedésében, miután megismerkedett Bashirral. Fókusza a mindennapi ügyekről hirtelen az ellene irányuló összeesküvésekre irányult. Ennek lett a megszállottja”.
2020. november 18-án a BBC bejelentette, hogy független vizsgálatot indít az interjú megszerzésének módjáról. Az eljárás vezetője John Dyson, a Legfelsőbb Bíróság korábbi bírája volt. Másnap Vilmos herceg nyilatkozatot tett közzé, melyben támogatta a kezdeményezést: „Ez egy lépés a helyes irányba, melynek segítenie kell az igazság kiderítésében”. A lapok arról is beszámoltak, hogy Harry herceg szintén tudott vizsgálatról, folyamatosan kapta a friss információkat a helyzetről.
2021. március 4-én a Metropolitan Police bejelentette, hogy nem indítanak büntetőjogi vizsgálatot, miután részletes értékelést végeztek, valamint konzultáltak a rendőrség jogászaival, a független ügyvédekkel és a Crown Prosecution Service-szel is.
2021. március 4-én Bashir azt mondta, hogy nem ő a felelős azért, mert hamis állításokat terjesztett a királyi családról, hogy ezáltal meggyőzze a hercegnőt, így valószínűleg maga Diana volt a forrása ezeknek a kétes állításoknak. A különféle rosszabbnál-rosszabb rágalmak között szerepeltek olyan állítások, miszerint Eduárd herceget AIDS-szel kezelik; a királynő szívproblémákkal küzd és lemondani szándékozik; és hogy a walesi hercegnek viszonya volt gyermekei dadájával, Tiggy Legge-Bourke-kal. Bashir azzal érvelt, hogy az ilyen képtelen témák Diana előtt azonnal leleplezték volna őt. Hozzátette, a hercegné elárulta neki, hogy misztikusokkal és tisztánlátókkal beszélt, akik a neki adott hamis információk forrásai lehettek. Később, márciusban egyesek azt állították, hogy Bashir maga adott Dianának egy hamisított abortusz „nyugtát”, mely elhitette a nővel, hogy Legge-Bourke a Károly herceggel való viszonya után esett teherbe.
Bashir 2021 májusában egészségügyi problémákra hivatkozva távozott a BBC-től. Még abban a hónapban jelentették, hogy Dyson vizsgálata bűnösnek találta a férfit. Jelentésében a Hall által vezetett 1996-os vizsgálatot „szánalmasan hatástalannak” minősítette, valamint a vállalatot kritizálta, amiért az eltussolta az ügyet annak ellenére, hogy pontosan tudta, miként szerezte meg Bashir az információkat.
Egy nyilatkozatában Hall elismerte, hogy hibázott. A jelentés megjelenését követően lemondott a Nemzeti Galéria kuratóriumának elnöki posztjáról. Tim Suter, a BBC korábbi vezetője, aki részt vett az 1996-os vizsgálatban, szintén lemondott az Ofcom igazgatótanácsi pozíciójáról.
Diana fiai a vizsgálat lezárását követően saját nyilatkozatot adtak ki. Vilmos elítélte a BBC vezetőinek és alkalmazottainak tetteit. Kijelentette: „az édesanyámnak elmondott hazugságok hozzájárultak ahhoz, hogy félelmet, paranoiát és elszigeteltséget érezzen”. A herceg úgy vélte, az interjú „hamis narratívát” hozott létre, így megkérdőjelezhető legitimitása miatt soha többé nem szabadna adásba kerülnie. Harry a médiát és a paparazzókat is hibáztatta, hozzátéve, hogy a „kizsákmányolás és a különféle etikátlan gyakorlatok kultúrájának hullámzó hatása” volt az oka annak, hogy Diana életét vesztette.
A hercegnő öccse kapcsolatot teremtett az interjú és az azt követő eseménylánc között, amely két évvel később húga halálához vezetett.
Davie „teljes és feltétel nélküli bocsánatkérést” ajánlott fel, a BBC pedig levelet írt Károly, Vilmos és Harry hercegnek, valamint Lord Spencernek. Matt Wiessler, a „bűnbak” szintén bocsánatkérést kapott a BBC-től. Ezt a férfi „túl kevésnek és túl későnek” minősítette. Azzal vádolta a vállalatot, hogy „hátat fordítottak” neki, ráadásul „az eltussolásért felelős vezető személyek közül senki sem kért tőlem személyesen bocsánatot”. Wiessler később természetesen jelentős anyagi kártérítést kapott a BBC-től, a jelentések szerint mintegy 750 000 fontot. Davie a BBC munkatársainak is írt. Levelében kijelentette: „le kell vonnunk a tanulságokat és tovább kell fejlődnünk”.
A BBC News korábbi igazgatója, James Harding is bocsánatot kért, majd elismerte, a felelősség Bashir 2016-os újrafelvételéért „engem terhel”.
Bashir egy hivatalos nyilatkozaton keresztül kért elnézést: „a hamis dokumentumok használata ostoba dolog volt, olyan cselekedet, amit mélységesen megbántam”, ugyanakkor hozzátette: „ismét szeretném leszögezni, hogy a bankszámlakivonatoknak semmi közük nem volt Diana hercegnő személyes döntéséhez, hogy részt vegyen az interjúban”. A The Sunday Timesnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy „minden, amit az interjúval kapcsolatban tettünk, úgy történt, ahogy ő akarta, én pedig semmilyen módon nem bántottam a hercegnőt. Lord Spencer kísérlete arra, hogy engem tegyen felelőssé Diana életének későbbi tragédiáiért, ésszerűtlen és igazságtalan”.
Az újságíró mellett szólt, hogy a hercegné irataiban egyértelműen leírta: „Martin Bashir nem mutatott nekem semmilyen dokumentumot, nem adott olyan információt, amiről korábban ne lett volna tudomásom”. Így tehát arra juthatunk, hogy bár csalárd viselkedésével Bashir úrnak sikerült megszerveznie a találkozót, amely végül az interjúhoz vezetett, a hercegnő valószínűleg a manipuláció nélkül is beleegyezett volna az interjúba. Diana életrajzírója, Andrew Morton is azt állította, hogy „egyáltalán nem volt kérdés, hogy elmondja a véleményét, ugyanakkor Bashir csaknem félholtra ijesztette azzal, hogy elhitette vele, az MI5 figyeli”.
Annak ellenére, hogy márciusban bejelentették, nem lenne helyénvaló a büntetőeljárás lefolytatása, a Metropolitan Police 2021 májusában közölte, hogy mégis értékelni fogják Dyson vizsgálatát. Lord Spencer később levelet írt a Rendőrség vezetőjének, Cressida Dick-nek, amelyben arra kérte őket, hogy vizsgálják meg újra a húga interjújának bizonyítékait és körülményeit. Időközben az ügy politikai fennhangot is kapott, így Boris Johnson akkori miniszterelnök, Robert Buckland igazságügyi miniszter és Oliver Dowden kulturális miniszter mindannyian aggodalmukat fejezték ki a BBC-n belüli irányítással kapcsolatban. Julian Knight, a Digitális, Kulturális, Média- és Sportbizottság elnöke azt mondta, hogy levelet ír Davie-nek, hogy megtudja, miért vették fel újra Bashirt 2016-ban. Priti Patel belügyminiszter is utalt egy esetleges büntetőjogi felelősségre vonásra az „intézmény, a struktúra, az irányítás és az elszámoltathatóság megváltoztatása mellett”. Egyesek azonban azzal érveltek, hogy a konzervatív kormány és a BBC ellenzőinek ez a válasza indokolatlan, sőt Diana esete egyfajta hátsó szándékot szolgáltat a társasággal szemben, hiszen a kormány korábban erősen kritizálta a társaság hírszolgáltatását (különösen a Brexittel kapcsolatban).
2021 júniusában újabb vizsgálat indult a Társaságon belül. A BBC vezetője, Ken MacQuarrie által vezetett belső ellenőrzés megállapította, hogy „hiányosságok és hibák” voltak Bashir 2016-os újrafelvételének folyamatában, ugyanakkor az ebben részt vevő személyek egyike sem tudott a hírhedt csalásról (ami egyébként csaknem teljesen kizárt).
A BBC korábbi főigazgatói – Tony Hall és John Birt, a hivatalban lévő Tim Davie, valamint Richard Sharp elnök – június 15-én megjelentek a Digitális, Kulturális, Média és Sport Bizottság előtt, hogy válaszoljanak az interjúval kapcsolatos kérdésekre. A meghallgatás során Knight egyértelműen kritizálta a döntést, hogy Bashirt, „egy ismert hazudozót” újra felvették, ezzel pedig „az erkölcsösség csődjéhez” jutottak. Hall kijelentette, hogy az 1996-os vizsgálat, amely Bashirt „becsületes és tisztességes embernek” találta, „rossz ítélet” eredménye volt. Birt „abszolút horrorisztikus történetnek” nevezte az ügyet, hozzátéve, hogy mindannyiukat becsapta „egy ipari méretű sorozatos hazudozó, aki a műsorszolgáltatás történetének egyik legnagyobb bűncselekményét követte el”. Davie elmondta, hogy Bashir 2016-os újrafelvételének idején az 1996-os jelentés volt az egyetlen hivatalos dokumentum, amely foglalkozott az interjúval kapcsolatos kérdésekkel, így tehát nem mutatta ki a feltárt visszaéléseket „azon a szinten, ahogyan azt Lord Dyson megbízásából megtudtuk”.
2021 szeptemberében a Metropolitan Police bejelentette, hogy a Dyson-jelentés értékelése után sem indítanak büntetőeljárást az interjú ügyében. 2021 szeptemberében a BBC jelentős kártérítést ajánlott fel Tiggy Legge-Bourke-nak, akinek nevére a hamis abortuszról szóló nyugtát kiállították.
2022 júliusában a BBC a Legfelsőbb Bíróságon Tiggy Legge-Bourke-hoz intézett nyilvános bocsánatkérésében kijelentette: „a BBC elfogadja, hogy a felperes ellen felhozott vádak teljesen alaptalanok voltak, soha nem lett volna szabad felhozni őket. A BBC annak idején nem vizsgálta ki megfelelően a Diana walesi hercegnével készített Panorama-interjú megszervezésének körülményeivel kapcsolatos komoly aggályokat”.
A BBC főigazgatója, Tim Davie később azt mondta, hogy a Társaság soha többé nem sugározza az interjút, sőt nem ad licencet más műsorszolgáltatóknak sem. Ugyanakkor Lord Spencer ismét felszólította a rendőrséget, hogy indítson vizsgálatot az ügyben.
2022 szeptemberében jelentették, hogy a BBC 1,4 millió fontot adományozott hét, Diana walesi hercegnőhöz köthető jótékonysági szervezetnek, amelyet az interjú jogainak más tévécsatornáknak és hálózatoknak való eladásával szerzett. Ugyanebben a hónapban a BBC bejelentette, hogy bocsánatot kért és 60 000 fontot fizetett Alan Kuznyecovnak (korábban Alan Waller), Lord Spencer korábbi biztonsági főnökének, akit a hamisított bankszámlakivonatokban megneveztek.
Andy Webb brit dokumentumfilmes az információszabadságról szóló törvény alapján kérte az interjúval kapcsolatos belső BBC-dokumentumok (köztük 3000 e-mail) kiadását, Lord Spencer pedig részt vett az ügy részeként 2023 szeptemberében tartott bírósági tárgyaláson. 2023 szeptemberében Spencer azt állította, hogy először 2006 körül tájékoztatta a BBC-t az interjúval kapcsolatos aggályairól. Elutasította a BBC egyik vezető jogásza által megfogalmazott feltételezést is, miszerint összejátszott volna Bashirral.
2021 májusában, a Dyson-vizsgálat lezárása után, amely Bashirt bűnösnek találta az interjút megelőző csalásban, a vállalatot pedig „inkompetensnek” nevezte, a BBC úgy döntött, hogy visszaadja a műsorért kapott összes díjat, beleértve a BAFTA-t is.
Average Rating